Tropes

hungary_2013.pdf

Research and Innovation performance in Country Profile 2013 Research and Innovation Hungary EUROPEAN COMMISSION Directorate General for Research and Innovation Directorate C Research and Innovation Unit C . 6 Economic analysis and indicators European commission B-1049 Brussels E mail: RTD-PUBLICATIONS@ec. europa. eu Europe Direct is a service to help you find answers to your questions about the European union. Freephone number(*:*00 800 6 7 8 9 10 11(*)The information given is free, as are most calls (though some operators, phone boxes or hotels may charge you). LEGAL NOTICE Neither the European commission nor any person acting on behalf of the Commission is responsible for the use which might be made of the following information. The views expressed in this publication are the sole responsibility of the author and do not necessarily reflect the views of the European commission. More information on the European union is available on the Internet (http://europa. eu). Cataloguing data can be found at the end of this publication. Luxembourg: Publications Office of the European union, 2013 ISBN 978-92-79-30852-9 doi: 10.2777/17975 European union, 2013 Reproduction is authorised provided the source is acknowledged. Cover Images: earth,#2520287,2011. Source: Shutterstock. com; bottom globe, Paulpaladin#11389806,2012. Source: Fotolia. com 1 Innovat ion Union progress at countr y level Summary: Performance in research, innovation and competitiveness The indicators in the table below present the synthesis of research, innovation and competitiveness in Hungary. They relate knowledge investment and input to performance or economic output throughout the innovation cycle. They show thematic strengths in key technologies and also the high tech and medium tech contribution to the trade balance. The table includes a new index on excellence in science and technology that takes into consideration the quality of scientifi c production as well as technological development. The indicator on knowledge intensity of the economy is an index on structural change that focuses on the sectoral composition and specialisation of the economy and shows the evolution of the weight of knowledge intensive sectors products and services. Investment and input Performance/economic output Research R&d intensity 2011: 1. 21%(EU: 2. 03%;%US: 2. 75%)2000-2011:+4. 64%(EU:++0. 8%;%US:++0. 2%)Excellence in S&t 2010: 31.88 (EU: 47.86; US: 56.68) 2005-2010:+2. 03%(EU:++3. 09%;%US:++0. 53%)Innovation and structural change Index of economic impact of innovation 2010-2011: 0. 52 (EU: 0. 61) Knowledge intensity of the economy 2010: 50.23 (EU: 48.75; US: 56.25) 2000-2010:+1. 87%(EU:++0. 93%;%US:++0. 5%)Competitiveness Hot spots in key technologies Health, Environment, Automobiles, Biotechnology HT+MT contribution to the trade balance 2011: 5. 84%(EU: 4. 2%;%US: 1. 93%)2000-2011:+9. 04%(EU:++4. 99%;%US: -10.75%)Over the last decade, the Hungarian research and innovation system has made clear progress in the level of private sector investment and in overall R&d intensity, as well as in scientifi c quality, patent revenues and structural change towards a more knowledge intensive economy. In spite of the fact that public sector R&d intensity and the internationalisation of science is still less dynamic than the EU average, Hungary shows good progress among the countries with a similar industrial structure and knowledge capacity. Hungary is still facing some key challenges in research and innovation. These include: a low level of innovation activity, especially by SMES, together with a low degree of cooperation in innovation activities among the key actors; unfavourable framework conditions for innovation, in particular an unpredictable business environment, a high administrative burden and competition not conducive to innovation; an insuffi cient number of human resources for research (2015 forecast. Policy evaluation culture is weak in Hungary. According to basic principles stipulated in the Law on Research and Technological Innovation (2004), four external evaluations of funded support schemes were conducted between 2005 and 2011. The freeze of public funding in the second half of 2010 as well as the frequent changes in the structure of STI policy governance point however to some risks regarding the continuous policy commitment needed to further address these important challenges. The newly prepared innovation strategy is expected to provide specifi c well targeted incentive schemes in support of innovative SMES and of enterprises of intermediate size with priority funding in the domains of the national thematic priorities. In addition, a specifi c scheme should support infrastructures and coordination activities within clusters of excellence in these domains. The principle of smart fi scal consolidation should re establish the priority of public funding for research and innovation and lead to increasing levels of R&d intensity over the coming years. HUNGARY Gearing reforms towards remoing obstacles to the growth of innoative companies 2 Research and Innovat ion per formance in EU Member States and Associated countr ies Investing in knowledge R&d intensity(%)Source: DG Research and Innovation Economic Analysis Unit Data: DG Research and Innovation, Eurostat, Member State Notes:(1) The R&d intensity projections based on trends are derived from the average annual growth in R&d intensity for 2000-2011 in the case of the EU and for 2004-2011 in the case of Hungary. 2) EU: This projection is based on the R&d intensity target of 3. 0%for 2020.3) HU: This projection is based on a tentative R&d intensity target of 1. 8%for 2020.4) HU: There is a break in series between 2004 and the previous years. Hungary R&d intensity projections, 2000-2020 (1) Hungary trend Hungary (3) target EU trend EU (2) target 0. 5 1 . 0 1. 5 2. 0 2. 5 3. 0 3. 5 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 In the 2011 National Reform Programme, the Hungarian government set an R&d intensity target for 2020 of 1. 8%.Hungary had an R&d intensity of 1. 21%in 2011, up from 1. 16%in 2010. An intermediary target of 1. 5%by 2015 is set by the Science and Innovation Programme (as a part of the broader New Széchenyi Plan of January 2011. In 2010,39. 9%of total R&d expenditure (close to the EU average) was financed by government and 47.4%was financed by the business enterprise sector. This last figure reflects the increase in business R&d intensity from 0. 41%in 2005 to 0. 69%in 2010. In Hungary, inward business investment in R&d as a percentage of total BERD decreased between 2003 and 2007 in contrast to the majority of European countries where internationalisation of R&d increased over the same period. However, the actual amount of inward business investment in R&d increased in nominal terms. Hungary has by far the highest ratio of inward FDI to GDP but only an average inward business investment in R&d intensity. Hungary Spain and to a lesser extent Italy all suffered declines in intensity of inward investment in R&d over the period 1998 2007 (the latest period for which data are available). Hungary has had a participant success rate of 20.4%in FP7 close to the EU average of 21.5, %and received more than € 114 million for 681 Hungarian participations in FP7 up to mid-2011. Hungary plans to invest € 2. 16 billion of Structural Funds (2007 2013) in R&d and innovation, in particular in the regional growth poles with emphasis on enhancing R&d capacities. 3 Innovat ion Union progress at countr y level: Hungary An effective research and innovation system building on the European Research Area The graph below illustrates the strengths and weaknesses of Hungary's R&i system. Reading clockwise, it provides information on human resources, scientific production, technology valorisation and innovation. Average annual growth rates from 2000 to the latest available year are given in brackets. New graduates (ISCED 5) in science and engineering per thousand population aged 25-34 (3. 6%)New doctoral graduates (ISCED 6) per thousand population aged 25 -34 (5. 1%)Business enterprise researchers (FTE) per thousand labour force (10.1%)EC Framework Programme funding per thousand GERD (EUR)(-2. 1%)Foreign doctoral students (ISCED 6) as%of all doctoral students (4)(-8. 9%)Public expenditure on R&d (GOVERD plus HERD) financed by business enterprise as%of GDP (3. 6%)SMES introducing product or process innovations as%of total SMES(-0. 8%)Hungary, 2011 (1) In brackets: average annual growth for Hungary, 2000-2011 (2) Hungary Reference Group (CZ+IT+HU+SI+SK) EU Source: DG Research and Innovation Economic Analysis Unit Data: DG Research and Innovation, Eurostat, OECD, Science Metrix/Scopus (Elsevier), Innovation Union Scoreboard Notes:(1) The values refer to 2011 or to the latest available year. 2) Growth rates which do not refer to 2000-2011 refer to growth between the earliest available year and the latest available year for which comparable data are available over the period 2000-2011.3) Fractional counting method. 4) EU does not include DE, IE, EL, LU, NL. Employment in knowledge-intensive activities (manufacturing and business services) as%of total employment aged 15-64 (0. 7%)Scientific publications within the 10%most cited scientific publications worldwide as%of total scientific publications of the country (3)( 1. 4%)PCT patent applications per billion GDP in current €pps(-2. 1%)BERD financed from abroad as%of total BERD(-0. 7 %)Public-private scientific co-publications per million population (8. 6%)SMES introducing marketing or organisational innovations as%of total SMES(-2. 0%)Business R&d intensity (BERD as%of GDP)( 7. 0%)Hungary is below the EU average in almost all areas. However the rate of BERD financed from abroad and EU FP7 funding per thousand GERD are higher than the EU average. The share of employment in knowledge intensive activities is very close to the EU average. Vulnerable areas include human resources, scientific production, innovation and technology production. Innovation activities in small firms are at a low level with only around 17%of Hungarian SMES innovating by introducing a new product or a new process. This (with that of Latvia) is the lowest level in the EU. Only 5%of Hungarian scientific publications are in the top 10%most cited scientific publications compared to an EU average of 11.6%.%Hungary has a low level of PCT patent applications with a decreasing trend. Hungary does better in terms of licence and patent revenue from abroad (not shown on the graph). This is probably due to the increased role of large foreign owned enterprises in business R&d investment. In the FP7, Hungary seems to be integrated relatively well in pan European research collaborations. The top collaborative Hungarian researchers are mainly with colleagues from Germany, the United kingdom and France. The results of Hungarian participation in FP7 show a more intensive European cooperation by the public sector than industry. 4 Research and Innovat ion per formance in EU Member States and Associated countr ies Source: DG Research and Innovation Economic Analysis Unit Data: Science Metrix using Scopus (Elsevier), 2010; European Patent Offi ce, patent applications, 2001 2010 Hungary's scientifi c and technological strengths The maps below illustrate six key science and technology areas where Hungary has real strengths in a European context. The maps are based on the number of scientifi c publications and patents produced by authors and inventors based in the regions. Strengths in science and technology at European level Health Scientifi c production Source: Compiled by Science-Metrix using data from Scopus (Elsevier) Number of publications by NUTS2 regions of ERA countries Health, 2000-2011 Publications (Fractional Counting) 9. 7-4537.4 4537.4-11986.4 11986.4-20878.0 20878.0-42466.3 42466.3-100976.2 Canary islands French guiana Azores Madeira 0 250 500 1, 000 1, 500 2 , 000 Kilometers Martinique & Guadeloupe Réunion Technological production Information and Communication Technologies Scientifi c production Source: Compiled by Science-Metrix using data from Scopus (Elsevier) Number of publications by NUTS2 regions of ERA countries Information and Communication Technologies, 2000-2011 Publications (Fractional Counting) 0 . 0-375.6 375.6-1059.2 1059.2-2304.5 2304.5-4745.1 4745.1-13375.5 Canary islands French guiana Azores Madeira 0 250 500 1, 000 1 , 500 2, 000 Kilometers Martinique & Guadeloupe Réunion Technological production Environment Scientifi c production Source: Compiled by Science-Metrix using data from Scopus (Elsevier) Number of publications by NUTS2 regions of ERA countries Environment (including Climate Change & Earth sciences), 2000-2011 Publications (Fractional Counting ) 0. 0-489.0 489.0-1285.7 1285.7-2296.5 2296.5-4841.3 4841.3-7842.7 Canary islands French guiana Azores Madeira 0 250 500 1, 000 1, 500 2, 000 Kilometers Martinique & Guadeloupe Réunion Technological production 5 Innovat ion Union progress at countr y level: Hungary Biotechnology Scientifi c production Source: Compiled by Science-Metrix using data from Scopus (Elsevier) Number of publications by NUTS2 regions of ERA countries Biotechnology, 2000-2011 Publications (Fractional Counting) 0. 0-98.6 98.6-245.2 245.2-463.7 463.7-961.3 961.3-1659.2 Canary islands French guiana Azores Madeira 0 250 500 1, 000 1, 500 2 , 000 Kilometers Martinique & Guadeloupe Réunion Technological production Automobiles Scientifi c production Source: Compiled by Science-Metrix using data from Scopus (Elsevier) Number of publications by NUTS2 regions of ERA countries Automobiles, 2000-2011 Publications (Fractional Counting) 0. 0-13.9 13.9-39.4 39.4-97.1 97.1-197.1 197.1-321.2 Canary islands French guiana Azores Madeira 0 250 500 1, 000 1, 500 2 , 000 Kilometers Martinique & Guadeloupe Réunion Technological production Security Scientifi c production Source: Compiled by Science-Metrix using data from Scopus (Elsevier) Number of publications by NUTS2 regions of ERA countries Security, 2000-2011 Publications (Fractional Counting) 0. 0-26.3 26.3-71.3 71.3-148.1 148.1-296.8 296.8-565.0 Canary islands French guiana Azores Madeira 0 250 500 1, 000 1, 500 2 , 000 Kilometers Martinique & Guadeloupe Réunion Technological production As illustrated by the maps, in terms of scientifi c production, Hungary's strengths lie in automobiles and in information and communication technologies. The relative specialisation in terms of patenting is in biotechnologies and health. A quantitative analysis of the number of EPO patents (2000 2010) by applicant classifi ed by FP7 thematic priorities shows that Hungary has a signifi cantly higher share in the domain of health (33.4%)than the EU average (12.8%).%)The RTA (revealed technological advantage) index confi rms that Hungary, with 2. 21, is second in the EU aft er Slovenia in this domain. In the case of environment, Hungary had a growth index of 1. 21 between 2000 and 2009 compared to an EU average of 1. 25. In the case of automobiles, Hungary has the second highest specialisation index in the EU (2. 42 compared to the much lower EU average of 1. 07). 6 Research and Innovat ion per formance in EU Member States and Associated countr ies Policies and reforms for research and innovation It is noticeable that R&d intensity increased during the first years of the economic crisis, demonstrating the effectiveness of the R&i strategy. The new strategy on research and innovation, referred to in the 2012 National Reform Programme, is currently under preparation. The issue of the low share of innovative enterprises urgently needs to be addressed. Support measures geared towards removing obstacles to the growth of innovative companies are expected indeed under the Science and Innovation Programme of the New Széchenyi Plan. The scope and the financial effort implied are known however not yet. Whereas the new Science and Innovation Programme stipulates that the current policy mix should be reconsidered no action has been taken to date. Moreover, the new National Research and Innovation Strategy due to be adopted by the end of 2011 is expected to be adopted in Spring 2013. The mid term STI strategy (2007 2013) stresses the need to align national and EU policy goals. While the national STI policy mix is aligned not explicitly with the specific ERA pillars and objectives, there is no major disparity between the national policy goals and the ERA initiatives. Research and innovation governance has been reorganised twice since 2009. The high level STI policy coordination body the Research and Science Policy Council which was created in September 2009, was disbanded in December 2010 and replaced by the National Research, Innovationandsciencepolicycouncil. Injune 2010, thegovernment discontinued all funding by the Research and Technological Innovation Fund (RTIF. € 58.2 million, representing 36.6%of the RTIF's budget, has been blocked following budget cuts. Several schemes, co financed with the EU Structural Funds were reopened, however in 2011. Following the freezing of national public funding, no new schemes have been introduced since mid-2010 with the result that EU funding has become increasingly more important. The stronger sectoral areas identified in the OECD review (2008) have been confirmed as the national thematic priorities of the new Science Innovation Programme (January 2011. These are: transport mobility, automotive industry and logistics, health industries (pharmaceutical, medical instruments and balneology), information and communication technologies, energy and environmental technologies, and creative industries. The national innovation strategy (as currently drafted) should be aligned with the concept of smart specialisation and regional innovation strategies in order to ensure increased coordination and to avoid duplication or fragmentation of research and innovation policies. In addition to the metropolitan area of Budapest which is the dominant centre of domestic RTDI activities, six regional development clusters have been defined with specific priority fields of science and sectors of industry. This will promote smart specialisation in the regions through spill overs and technology transfer from the major poles by building on the strengths identified for each region or territory. Private investment in R&d is carried primarily out by a small number of large foreign owned enterprises making growth relatively vulnerable. The government is planning to introduce measures to encourage SMES participation in innovation activities including non technological innovation, to reduce the relatively high administrative burden and to strengthen the links and networks between public and private research. A national roadmap for ESFRI is being prepared, with funding reserved for new and updated research infrastructures. The Hungarian authorities are ensuring all necessary support for the implementation of the national operational programme (OP: Economic Development for priority R&d and innovation aiming to encourage competitiveness (more than one third of the total budget is devoted to this programme), including the development of the Extreme Light Infrastructure project (ELI). 7 Innovat ion Union progress at countr y level: Hungary Economic impact of innovation The index below is a summary index of the economic impact of innovation composed of five of the Innovation Union Scoreboard's indicators. 1 0. 527 0. 612 0 . 543 0. 000 0. 100 0. 200 0. 300 0. 400 0. 500 0. 600 0. 700 Hungary EU Reference Group (CZ+IT+HU+SI+SK) Hungary Index of economic impact of innovation (1) Source: DG Research and Innovation Economic Analysis Unit (2013) Data: Innovation Union Scoreboard 2013, Eurostat Note:(1) Based on underlying data for 2009,2010 and 2011. The graph above shows that, in Hungary, the economic impact of innovation is lower than both the EU average and the reference group. In particular, the country shows significantly lower values on the patent applications and knowledge intensive services export indicators compared to the EU average. In Hungary, innovation policy is mainly a supply side policy based on grants for innovation activities. So far, demand side innovation policy has only been taken into consideration by the government as a future option. For instance, in the New Széchenyi Plan pre commercial public procurement is a high priority for the future. The dominant form of support is through grants for innovation activities. However, there are other tools in place as part of the national policy mix: venture capital, favourable loans, guarantees and tax incentives. The Science and Innovation Programme of the New Széchenyi Plan highlight pre commercial procurement as a high priority. A strong decline is observed for venture capital as a percentage of GDP which decreased by more than 75%between 2009 and 2010 (the highest decline in the EU). Links between public sector and private sector research and also levels of cooperation in innovation activities by key actors are still weak. The share of innovative SMES is rather low compared to other countries. Access to finance and in particular early stage financing is limited. This issue is linked closely to the financing needs of innovation intensive companies which are facing difficulties in finding sources of finance for their innovative projects. Also, there is a weak rate of commercialisation of inventions. During the last two decades, the internationalisation of business R&d activities has accelerated significantly, with some new players emerging recently that have given rise to new patterns. Some industrial sectors in Hungary have increased their outward R&d activities. The wood, paper, printing and publishing sectors, and the non metallic minerals sectors have become significantly more internationalised. 1 See methodological notes for the composition of this index. 8 Research and Innovat ion per formance in EU Member States and Associated countr ies Upgrading the manufacturing sector through research and technologies The graph below illustrates the upgrading of knowledge in diff erent manufacturing industries. The position on the horizontal axis illustrates the changing weight of each industry sector in value added over the period. The general trend to the le hand side refl ects the decrease in manufacturing in the overall economy. The sectors above the x axis are sectors whose research intensity has increased over time. The size of the bubble represents the share of the sector (in value added) in manufacturing (for all sectors presented on the graph. The red coloured sectors are high tech or medium high tech sectors. Source: DG Research and Innovation Economic Analysis Unit Data: OECD Notes:(1) High-tech and medium-high-tech sectors are shown in red.''Other transport equipment'includes high-tech, medium-high-tech and medium-low-tech. 2)' Wood and cork (except furniture':'1999-2009;''Recycling':'2000-2004. Basic metals Chemicals & chemical products Coke, refined petroleum, nuclear fuel Construction Electrical machinery & apparatus Electricity, gas & water Fabricated metal products Food products, beverages & tobacco Machinery & equipment Medical, precision & optical instruments Motor vehicles Office, accounting & computing mac hinery Other manufacturing Other nonmetallic mineral products Other transport equipment Pulp, paper, publishing & printing Radio, TV & communication equipment Recycling Rubber & plastics Textiles Wood & cork (except furniture)- 20-15-10-5 0 5 10 15 20 -15-10-5 0 5 10 15 20 BERD intensity average annual growth(%)%1995-2009 (2) Share of value added in total value added average annual growth(%)1995-2009 (2) Hungary Share of value added versus BERD intensity average annual growth, 1995-2009 Although manufacturing in Hungary is concentrated mainly in low skill sectors, there is a growing and promising trend of specialisation in high tech sectors. From 1995, it can be noticed that almost all medium high tech and high tech sectors, especially motor vehicles, electrical machinery and apparatus, and Radio, TV and communication equipment, have increased their weight in the economy, as well as their R&d intensity. In Hungary business enterprise expenditure on R&d (BERD) in the motor vehicles sector accounted for 13.1%of all manufacturing BERD in 2009.9 Innovat ion Union progress at countr y level: Hungary Competitiveness in reaping income of global demand and markets Investment in knowledge, technology intensive clusters, innovation and the upgrading of the manufacturing sector are determinants of a country's competitiveness in global export markets. A positive contribution of high tech and medium tech products to the trade balance is an indication of specialisation and competitiveness in these products. 1. 40 1. 18 1. 16 0. 94 0. 79 0. 53 0. 30 0. 23 0. 18 0. 09 0. 09 0. 07 0. 07 0. 04 0. 04 0. 03 0. 01 0. 01 0. 00 0. 00 0. 00-0. 02-0. 03-0. 12 -0. 36-3. 03-3. 5-3. 0-2. 5-2. 0-1. 5-1. 0-0. 5 0 0 . 5 1. 0 1. 5 2. 0 Professional, scientific & controlling instruments & apparatus Electrical machinery, apparatus & appliances Telecommunication, sound-recording & reproducing equipment General industrial machinery & equipment; machine parts Road vehicles Machinery specialised for particular industries Medicinal & pharmaceutical products Fabrics (not narrow or special fabrics) Metalworking machinery Chemical materials & products Pigments, paints, varnishes & related materials Essential oils & resinoids; perfume materials Articles of rubber Plastics in non-primary forms Organic chemicals Photographic equipment & supplies; optical goods, watches and clocks Other transport equipment Textile fibres & their wastes Radioactive & associated materials Arms & ammunition Sanitary, plumbing, heating fixtures & fittings Iron & steel Fertilisers Plastics in primary forms Power-generating machinery & equipment Office machines & automatic data-processing machines Source: DG Research and Innovation Economic Analysis Unit Data: COMTRADE Notes:‘‘Textile fibres & their wastes'refers only to the following 3-digit subdivisions: 266 and 267.‘‘Organic chemicals'refers only to the following 3-digit subdivisions: 512 and 513.‘‘Essential oils & resinoids; perfume materials'refers only to the following 3-digit subdivisions: 553 and 554.‘‘Chemical materials & products'refers only to the following 3-digit subdivisions: 591,593, 597 and 598.‘‘Iron & steel'refers only to the following 3-digit subdivisions: 671,672 and 679.‘‘Metalworking machinery'refers only to the following 3-digit subdivisions: 731,733 and 737. Evolution of the contribution of high-tech and medium-tech products to the trade balance for Hungary between 2000 and 2011 Change in the contribution to trade balance (in%points) The graph above shows that several high tech and medium tech industries signifi cantly improved their contributions to the Hungarian trade balance over the period 2000 2011, in particular telecommunications, scientifi c and controlling instruments, general industrial machinery and specialised machinery for particular industries, and road vehicles. This indicates a possible gain in relative world competitiveness in line with the increasing weight of these sectors in the economy (see previous graph. In contrast, the offi ce machines and automatic data processing machines industry suff ered a severe reduction in its contribution to the trade balance. In Hungary total factor productivity grew steadily between 2000 and 2006 and then fell signifi cantly during the years of economic crisis. Regarding progress towards the Europe 2020 indicator targets, Hungary shows a mixed picture with good results for most indicators, such as R&d intensity and the share of population (aged 30 -34) with tertiary education, share of renewable energy, greenhouse gas emissions and a slight decrease in the share of population at risk of poverty (although with a negative evolution since the crisis started in 2008. Also the employment rate has been slightly falling, particularly with the economic crisis. However, Hungary's best rankings within the EU are for the contribution of high tech and medium tech commodities to the trade balance, sales of new to market and new to fi rm innovations as a percentage of turnover, and licence and patent revenues from abroad as a percentage of GDP. These are indicators which show the contribution of innovation to international competitiveness. 10 Research and Innovat ion per formance in EU Member States and Associated countr ies Key indicators Source: DG Research and Innovation Economic Analysis Unit Data: Eurostat, DG JRC ISPRA, DG ECFIN, OECD, Science Metrix/Scopus (Elsevier), Innovation Union Scoreboard Notes:(1) Average annual growth refers to growth between the earliest available year and the latest available year for which compatible data are available over the period 2000-2012.2) EU average for the latest available year. 3) Break in series between 2004 and the previous years. Average annual growth refers to 2004-2011.4) Venture capital includes early stage, expansion and replacement for the period 2000-2006 and includes seed, start up, later stage, growth, replacement and buyout for the period 2007-2011.5) Venture capital: EU does not include EE, CY, LV, LT, MT, SI, SK. These Member States were included not in the EU ranking. 6) EU is weighted the average of the values for the Member States. 7) The value is the diff erence between 2012 and 2000.8) The value is the diff erence between 2010 and 2000. A negative value means lower emissions. 9) The values for this indicator were ranked from lowest to highest. 10) Break in series between 2003 and the previous years. Average annual growth refers to 2003-2011.11) Values in italics are estimated or provisional. HUNGARY 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Average annual growth (1)(%EU average (2) Rank within EU ENABLERS Investment in knowledge New doctoral graduates (ISCED 6) per thousand population aged 25-34 0. 50 0. 53 0 . 64 0. 68 0. 56 0. 67 0. 63 0. 66 0. 71 0. 86 0. 82:5. 1 1. 69 21 Business enterprise expenditure on R&d (BERD) as%of GDP 0. 36 0. 37 0. 36 0. 34 0. 36 0. 41 0. 49 0. 49 0. 53 0. 67 0. 70 0. 75:7 0 1. 26 15 Public expenditure on R&d (GOVERD+HERD) as%of GDP 0. 40 0. 48 0. 58 0. 54 0. 48 (3) 0. 50 0. 50 0. 47 0. 46 0. 48 0. 45 0. 43:1. 3 0. 74 21 Venture capital (4) as%of GDP 0. 06 0. 04 0. 02 0. 03 0. 12 0. 05 0. 04 0. 05 0. 03 0. 21 0. 05 0. 08:2. 2 0. 35 (5) 14 (5) S&t excellence and cooperation Composite indicator of research excellence:::28.8:::31.9::2. 0 47.9 14 Scientifi c publications within the 10%most cited scientifi c publications worldwide as%of total scientifi c publications of the country 4 . 4 4. 1 4. 8 5. 1 5. 3 4. 9 5. 3 5. 5 4. 9:::1. 4 10.9 22 International scientifi c co publications per million population 210 182 190 266 287 311 310 333 333 352 359 387:5 . 7 300 20 Public private scientifi c co publications per million population:::22 23 25 31 31:8. 6 53 15 FIRM ACTIVITIES AND IMPACT Innovation contributing to international competitiveness PCT patent applications per billion GDP in current €pps 1. 7 1. 5 1. 4 1. 3 1. 4 1. 4 1. 3 1. 6 1. 4 1. 4 :::2. 1 3. 9 15 Licence and patent revenues from abroad as%of GDP:::0. 53 0. 76 0. 49 0. 67 0. 56 0. 65 0. 80 0. 74:4. 8 0. 58 7 Sales of new to market and new to fi rm innovations as%of turnover:::6. 7: 10.5: 16.4: 13.7::12.7 14.4 13 Knowledge intensive service exports as%total service exports:::21.0 23.5 26.0 25.9 26.1 26.5::4. 8 45.1 18 Contribution of high tech and medium tech products to the trade balance as%of total exports plus imports of products 2. 25 1. 10 1. 56 2. 98 3. 62 4. 64 5. 74 4. 47 5. 20 6. 15 5. 85 5. 84:4. 20 (6) 3 Growth of total factor productivity (total economy) 2000=100 100 102 105 107 111 113 115 113 113 106 106 107 105 5 (7) 103 14 Factors for structural change and addressing societal challenges Composite indicator of structural change 41.7:::46.2:::50.2::1. 9 48.7 11 Employment in knowledge intensive activities (manufacturing and business services) as%of total employment aged 15-64:12. 8 12.3 12.8 13.0: 0. 7 13.6 16 SMES introducing product or process innovations as%of SMES:::17.6: 16.8: 16.8: 16.8::-0. 8 38.4 23 Environment related technologies patent applications to the EPO per billion GDP in current €pps 0. 08 0 . 04 0. 08 0. 05 0. 12 0. 08 0. 06 0. 19 0. 13:7. 5 0. 39 13 Health related technologies patent applications to the EPO per billion GDP in current €pps 0. 40 0. 27 0. 20 0. 27 0. 27 0. 29 0. 16 0. 27 0. 21:7. 6 0. 52 15 Europe 2020 OBJECTIVES FOR GROWTH, JOBS AND SOCIETAL CHALLENGES Employment rate of the population aged 20-64(%)61.2 61.3 61.4 62.4 62.1 62.2 62.6 62.6 61.9 60.5 60 4 60.7:-0. 1 68.6 26 R&d intensity (GERD as%of GDP) 0. 81 0. 93 1. 00 0. 94 0. 88 (3) 0. 94 1. 01 0. 98 1. 00 1. 17 1. 17 1. 21:4. 6 2. 03 18 Greenhouse gas emissions 1990=100 79 81 79 82 81 82 80 78 75 69 70:9 (8 ) 85 7 (9) Share of renewable energy in gross fi nal energy consumption(%:%4. 4 4. 5 5. 1 5. 9 6. 6 8. 1 8. 7::12.0 12.5 20 Share of population aged 30-34 who have completed successfully tertiary education(%)14.8 14.8 14.4 16.3 (10) 18.5 17.9 19.0 20.1 22.4 23.9 25.7 28.1: 7. 0 34.6 19 Share of population at risk of poverty or social exclusion(%:%32.1 31.4 29.4 28.2 29.6 29.9 31.0:-0. 6 24.2 23 23 (9) Country specific recommendation in R&i adopted by the Council in July 2012:‘‘Provide specific well-targeted incentive schemes to support innovative SMES in the new innovation strategy'1 Magyarország Reformok az innovatív cégek növekedésének útjában álló akadályok elhárításáért Összefoglalás: Teljesítmény a kutatás, az innováció és a versenyképesség területén Az alábbi táblázat mutatói Magyarország kutatási, innovációs és versenyképességi szintjérol adnak átfogó képet. A mutatók összekapcsolják a befektetett és ráfordított tudást a teljesítoképességgel, illetve a gazdasági teljesítménnyel, és az innovációs ciklus teljes egészére vonatkoznak. Megmutatják a legerosebb területeket a kulcstechnológiák terén, valamint a csúcstechnológiai és a közepes technológiaigényu termékek kereskedelmi mérleghez történo hozzájárulását. A táblázat új mutatót vezet be, kiválóság a tudományok és a technológia területén névvel, amely a tudományos output minoségét és a technológiai fejlettséget számszerusíti. Az a gazdaság tudásintenzitása elnevezésu mutató olyan, a strukturális változást jelzo mutató amely a gazdaság ágazati összetételére és szakosodására összpontosít, és a tudásintenzív ágazatok, termékek és szolgáltatások gazdaságban betöltött jelentoségének változását jelzi. Befektetés és ráfordítás Teljesítoképesség/gazdasági teljesítmény Kutatás K+F-intenzitás 2011: 1, 21%(EU: 2, 03%;%USA: 2, 75%)2000 2011:+4, 64%(EU:++0, 8%;%USA:++0, 2%)Kiválóság a tudományok és a technológia területén 2010: 31,88 (EU: 47,86; USA: 56,68) 2005 2010:+2, 03%(EU:++3, 09%;%USA:++0, 53) Innováció és strukturális változás Az innováció gazdasági hatása 2010 2011: 0, 527 (EU: 0, 612) A gazdaság tudásintenzitása 2010: 50,23 (EU: 48,75; USA: 56,25) 2000 2010:+1, 87%(EU:++0, 93%;%USA:++0, 5%)Versenyképesség Legerosebb területek a kulcstechnológiákban Egészségügy, környezetvédelem, jármuipar, biotechnológia Csúcstechnológiai és közepes technológiaigényu termékek hozzájárulása a kereskedelmi mérleghez 2011: 5 , 84%(EU: 4, 2%;%USA: 1, 93%)2000 2011:+9, 04%(EU:++4, 99%;%USA: -10,75%)Az utóbbi évtizedben a magyar kutatási és innovációs rendszer egyértelmu elorelépést tett a magánszektorbeli finanszírozás és a teljes K+F-intenzitás területén , valamint a tudományos minoség, a szabadalmakból származó jövedelmek és a minél tudásintenzívebb gazdaság irányába mutató strukturális változások terén. Annak ellenére, hogy Magyarországon az állami szféra K+F-intenzitása még elmarad az uniós átlagtól, és a tudományok nemzetközivé válása sem mutat az átlagnak megfelelo lendületet, Magyarország a hozzá hasonló ipari struktúrával és tudáskapacitással rendelkezo országok között nagy fejlodést ért el. Ugyanakkor az országnak továbbra is fontos kihívásokkal kell szembenéznie a kutatás és az innováció terén. E kihívások közé tartoznak a következok: alacsony szintu innovációs tevékenység, foleg a kisés középvállalkozások részérol, valamint az együttmuködés alacsony foka a kulcsszereplok innovációs tevékenységében; kedvezotlen keretfeltételek az innováció számára, különösen: kiszámíthatatlan üzleti környezet, magas adminisztratív terhek, a piaci verseny nem kelloen innovációösztönzo volta; valamint a kutatáshoz nem elegendo létszámú személyi állomány (2015-ös elorejelzés. Magyarországon nem kielégíto továbbá a szakpolitikai értékelési kultúra. A kutatás-fejlesztésrol és technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényben megállapított alapelveknek megfeleloen 2005 és 2011 között négy alkalommal került sor a közfinanszírozású támogatási programok független értékelésére. A közfinanszírozás 2010 második felében történt befagyasztása, valamint a tudomány-,technológia-és innovációpolitika irányítási struktúrájában bekövetkezo gyakori változások arra utalnak, hogy vannak bizonyos kockázatok a fentiekben felsorolt fontos kihívásokkal való további szembenézéshez szükséges állandó szakpolitikai elkötelezodéssel kapcsolatban. Az új innovációs stratégia várhatóan célzott ösztönzo rendszereket fog bevezetni az innovatív kkv-k és a köztes méretu vállalkozások támogatására, a nemzeti tematikus prioritások területein pedig elsobbségi finanszírozást ígér. Ezenfelül ezeken a területeken a stratégia külön programot szentel az infrastruktúra-fejlesztés és a kiválósági klaszterekben folyó koordinációs tevékenység támogatásának. 2 Az intelligens költségvetési konszolidáció elvébol annak kellene következnie, hogy az elkövetkezendo évek során a kutatás és innováció területén visszaáll a közfinanszírozás prioritása, és növekszik A k+F-intenzitás. Befektetés a tudásba Source: DG Research and Innovation-Economic Analysis Unit Data: DG Research and Innovation, Eurostat, Member State Notes:(1) The R&d intensity projections based on trends are derived from the average annual growth in R&d intensity for 2000-2011 in the the case of the EU and for 2004-2011 in the case of Hungary. 2) EU: This projection is based on the R&d intensity target of 3. 0%for 2020.3) HU: This projection is based on a tentative R&d intensity target of 1. 8%for 2020.4) HU: There is a break in series between 2004 and the previous years. Hungary-trend Hungary (3)- target EU-trend EU (2)- target 0. 5 1. 0 1. 5 2. 0 2. 5 3. 0 3. 5 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 R&d intensity(%)Hungary-R&d intensity projections, 2000-2020 (1) A 2011-es Nemzeti Reform Programban a magyar kormány A k+F-intenzitás 1, 8%-ra emelését tuzte ki célul 2020-ra. 2011-ben Magyarország K+F-intenzitása a 2010 -es 1 16%-hoz képest 1, 21%-ra nott. A Tudomány-Innováció Program 2015-re köztes célként 1, 5%-os K+F-intenzitást tuzött ki (az átfogóbb, 2011-es Új Széchenyi Terv részeként. 2010-ben a teljes K+F-ráfordítás 39,9%-át a kormány finanszírozta (ez az arány megközelíti az EU-s átlagot), és 47,4 %-át az üzleti vállalkozási szektor fedezte. Ez utóbbi számadat jól tükrözi az üzleti K+F-intenzitás növekedését is, ez ugyanis a 2005-ös 0, 41%-ról 2010-re 0, 69%-os szintre emelkedett. Magyarországon 2003 és 2007 között a vállalati szektor teljes K+F-ráfordítását (BERD) tekintve csökkent a külföldrol befelé irányuló üzleti kutatás-fejlesztési befektetések százalékos aránya, ellentétben az európai országok többségével, amelyekben ugyanezen idoszak alatt erosödött A k+F nemzetköziesedése. Nominális értelemben azonban nott a befelé irányuló külföldi üzleti K+F befektetések száma. Magyarországon messze a legnagyobb a befelé irányuló közvetlen külföldi befektetések GDP-hez viszonyított aránya ugyanakkor a befelé irányuló üzleti befektetések K+Fintenzitása átlagos. Magyarországon, Spanyolországban, valamint kisebb mértékben Olaszországban a befelé irányuló külföldi K+F-befektetések intenzitása a 1998 és 2007 közötti idoszakban (a legutolsó olyan idoszak, amelyre vonatkozóan adatok állnak rendelkezésre) csökkent. Magyarországnak a hetedik keretprogram keretében a 21,5%-os uniós átlaghoz közeli, 20,4%-os sikerhányada volt a pályázók száma alapján, és 2011 közepéig 681 magyar résztvevo után több mint 114 millió eurót kapott. Az ország 2, 16 milliárd eurót tervez a (2007 2013-as idoszakban elkülönített) 3 strukturális alapokból kutatás-fejlesztésbe és az innovációba fektetni , elsosorban a regionális növekedési pólusokban külön hangsúlyt fektetve A k+F kapacitások fokozására. Az európai kutatási térségre épülo, hatékony kutatási és innovációs rendszer Az alábbi grafikon Magyarország kutatási és innovációs rendszerének erosségeit és gyengeségeit illusztrálja. Információt nyújt az óramutató járásával megegyezo irányban olvasva az emberi eroforrásokról, a tudományos outputról, valamint a technológiai valorizáció és az innováció szintjérol. Az éves átlagos növekedési ráták zárójelekben találhatók, 2000-tol kezdve az utolsó olyan évig, amelyrol adatok állnak rendelkezésre. Source: DG Research and Innovation-Economic Analysis Unit Data: DG Research and Innovation, Eurostat, OECD, Science Metrix/Scopus (Elsevier), Innovation Union Scoreboard Notes:(1) The values refer to 2011 or to the latest available year. 2) Growth rates which do not refer to 2000-2011 refer to growth between the earliest available year and the latest available year for which comparable data are available over the period 2000-2011.3) Fractional counting method. 4) EU does not include DE, IE, EL, LU, NL. New graduates (ISCED 5) in science and engineering per thousand population aged 25-34 (3, 6%)New doctoral graduates (ISCED 6) per thousand population aged 25-34 (5, 1%)Business enterprise researchers (FTE) per thousand labour force (10,1%)Employment in knowledge-intensive activities (manufacturing and business services) as%of total employment aged 15-64 (0, 7%)Scientific publications within the 10%most cited scientific publications worldwide as%of total scientific publications of the country (3)( 1, 4%)EC Framework Programme funding per thousand GERD (euro)(-2, 1%)Foreign doctoral students (ISCED 6) as%of all doctoral students (4)(-8, 9%)PCT patent applications per billion GDP in current PPS€(-2, 1%)BERD financed from abroad as%of total BERD(-0, 7%)Pulic-private scientific copublications per million population (8, 6%)Public expenditure on R&d (GOVERD plus HERD) financed by business enterprise as%of GDP (3, 6%)SMES introducing product or process innovations as%of total SMES(-0, 8%)SMES introducing marketing or organisational innovations as%of total SMES(-2, 0%)Business R&d Intensity (BERD as%of GDP)( 7, 0%)Hungary, 2011 (1) In brackets: average annual growth for Hungary, 2000-2011 (2) Hungary Reference Group (CZ+IT+HU+SI+SK) EU Magyarország csaknem minden területen az uniós átlag alatt marad. Azonban a külföldrol finanszírozott BERD aránya, valamint a hetedik keretprogram értelmében ezer euró bruttó hazai kutatás-fejlesztési ráfordításra (GERD) eso EU-s finanszírozás aránya is magasabb, mint az uniós átlag. A tudásintenzív területeken való foglalkoztatás aránya nagyon közel áll az uniós átlaghoz. A gyenge területek között vannak a következok: emberi eroforrások, tudományos output, innováció és technológiai output. A kis cégek innovációs aktivitása alacsony: a magyar kkv-k mindössze 17%-a folytat innovációs tevékenységet új termékek vagy folyamatok bevezetésével. Ez (Lettországgal holtversenyben) a legalacsonyabb arány az EU-ban. A tudományos publikációk legtöbbet hivatkozott 10%-ába a magyar tudományos publikációknak mindössze 5%-a tartozik bele, szemben a 11,6%-os uniós átlaggal. Alacsony, és csökkeno tendenciát mutat a PCT szabadalmi bejelentések száma Magyarországon. Az ország engedélyekbol és szabadalmakból eredo, külföldrol származó jövedelmek területén jobban teljesít (ezeket a grafikon nem tartalmazza. Ennek oka feltehetoleg az, 4 hogy a nagy, külföldi tulajdonú vállalatok egyre nagyobb részt vállalnak a vállalati K+Fbefektetésekbol. A hetedik keretprogramon belül Magyarország viszonylag jól bekapcsolódott a kutatók közötti páneurópai együttmuködésbe. A magyar kutatók foleg németországi, egyesült királyságbeli és franciaországi kollégákkal muködnek együtt. A hetedik keretprogramban való magyar részvétel eredményei azt mutatják, hogy a közszférában intenzívebb az európai szintu együttmuködés, mint az iparban. Magyarország tudományos és technológiai erosségei Az alábbi térképek hat kulcsfontosságú tudományos és technológiai területet mutatnak be, amely területeken Magyarország európai viszonylatban is erot képvisel. A térképek az alapján készültek, hogy az adott régiókban a szerzoktol feltalálóktól hány tudományos publikáció és szabadalom származik. Tudományos és technológiai erosségek európai szinten Tudományos output Egészségügy Technológiai output Tudományos output Információs és kommunikációs technológiák Technológiai output 5 Tudományos output Környezetvédelem Technológiai output Forrás: Kutatási és Innovációs Foigazgatóság Gazdasági elemzés csoport Adatok: Science Metrix, Scopus (Elsevier), 2010; Európai Szabadalmi Hivatal, szabadalmi bejelentések, 2001 2010 Tudományos output Biotechnológia Technológiai output Tudományos output Jármuipar Technológiai output Tudományos output Biztonság Technológiai output 6 Ahogy a térképek is mutatják, a tudományos output területén Magyarország erosségei a jármuiparban, valamint az információs és kommunikációs technológiákban rejlenek. A szabadalmak terén viszonylagos specializálódás figyelheto meg a biotechnológia és az egészségügy irányában. Az EPONÁL bejelentett, a hetedik keretprogram tematikus prioritásai szerint kategorizált szabadalmak (2000 2010) számának mennyiségi elemzése megmutatja, hogy Magyarországon az egészségügyi területen bejelentett szabadalmak aránya (33,4%)jelentosen meghaladja az uniós átlagot (12,8%).%)Az egészségügy területére vonatkozó RTA-index (kimutatott technológiai hozzájárulás az adott terület fejlodéséhez) is megerosíti hogy Magyarország ezen a területen a második helyen áll az EU-ban, 2, 21 RTA-ponttal, közvetlenül Szlovénia mögött. A környezetvédelem terén 2000 és 2009 között Magyarország növekedési indexe 1, 21, szemben az 1, 25-ös uniós átlaggal. A jármuiparra vonatkozóan Magyarország ágazati szakosodási indexe a második legmagasabb az EU-ban (2, 42 pont, az ennél sokkal alacsonyabb 1, 07 pontos EU-s átlaghoz képest. A kutatás és innováció érdekében bevezetett szakpolitikák és reformok A gazdasági válság elso éveiben A k+F-intenzitás észrevehetoen növekedett, ami a kutatási és innovációs stratégia hatékonyságát mutatja. A 2012-es Nemzeti Reform Programban hivatkozott új kutatási és innovációs stratégia jelenleg kidolgozás alatt áll. Sürgos kezelésre szorul az a probléma, hogy alacsony az innovatív vállalkozások száma. Az Új Széchenyi Terv Tudomány-Innováció Programja várhatóan be fog vezetni olyan támogató intézkedéseket, amelyek az innovatív cégek növekedésének útjában álló akadályok elhárítását célozzák. Az intézkedések hatálya és a rendelkezésre álló pénzkeret azonban még nem ismeretes. Bár az új Tudomány-Innováció Program eloírja a jelenlegi szakpolitikai csomag újragondolását mostanáig nem történtek lépések ennek érdekében. Ráadásul az új Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia elfogadása 2011 végére volt kituzve, de 2012 végére halasztották. A középtávú (2007 2013) tudomány-,technológia-és innovációpolitikai stratégia hangsúlyozza a nemzeti és uniós szakpolitikai célok összehangolásának szükségességét. Bár a nemzeti tudományos, technológiai és innovációs szakpolitikák nincsenek egyértelmuen összehangolva az egyes EKT-pillérekkel és célkituzésekkel, nincsenek nagy különbségek a nemzeti szakpolitikai célok és az EKTKEZDEMÉNYEZÉSEK között. A kutatási és innovációs irányítást 2009 óta kétszer újjászervezték. A 2009 szeptemberében létrehozott magas szintu tudomány-,technológia-és innovációpolitikai koordináló szervet, a Kutatási és Tudománypolitikai Tanácsot 2010 decemberében feloszlatták és helyébe a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács lépett. 2010 júniusában a kormány a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból (KTIA) származó összes támogatást megszakította. Költségvetési megszorításokat követoen 58,2 millió euró támogatást zárolt, amely a KTIA költségvetésének 36,6%-át teszi ki. 2011-ben azonban több, az uniós strukturális alapokkal közösen finanszírozott program újraindult. 2010 közepétol, a nemzeti közfinanszírozás befagyasztása óta nem vezettek be új finanszírozási programot, amelynek eredményeképpen az uniós finanszírozás egyre fontosabbá vált. A 2008-as OECD-beszámolóban meghatározott erosebb ágazati területeket a 2011. januári új Tudomány-Innováció Program nemzeti tematikus prioritásként nevezte meg. Ezek a következok: közlekedési mobilitás, jármuipar és logisztika, egészségipar (gyógyszeripar, orvosi muszergyártás és balneológia), információs és kommunikációs technológiák, energetikai és környezetvédelmi technológiák és a kreatív iparágak. A (jelenleg kidolgozás alatt álló) nemzeti innovációs stratégiát össze kellene hangolni az intelligens szakosodás koncepciójával, valamint a regionális innovációs stratégiákkal, ezáltal biztosítva a fokozott koordinációt és elkerülve az átfedéseket és a szétaprózódást a kutatási és innovációs szakpolitikákban. A kutatási, technológiafejlesztési és innovációs (KTFI) tevékenységek kiemelkedo központjának számító budapesti fovárosi térség mellett hat regionális 7 fejlodési pólus került megállapításra , saját kiemelt tudományterületekkel és ipari szektorokkal. Ez a régiók intelligens szakosodását szolgálja, azáltal, hogy az egyes régiókban vagy területeken megállapított erosségekre építve a technológia a nagy pólusokból továbbáramlik vagy átadódik. A magánszektor K+F-befektetései mögött elsosorban külföldi tulajdonú nagyvállalatok kis csoportja áll, ami viszonylag kiszolgáltatottá teszi a növekedést. A kormány tervezi olyan intézkedések bevezetését, amelyek az innovációs tevékenységre buzdítják a kkv-kat beleértve a nem technológiai jellegu innovációt, valamint tervezi az aránylag nagy adminisztratív terhek csökkentését, és a kutatásban érintett állami és magánszereplok közötti kapcsolatok és hálózatok megerosítését. Az ESFRI (Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma) tekintetében kidolgozás alatt van a nemzeti útiterv, elkülönített pénzalappal új kutatási infrastruktúrák fejlesztésére és meglévok modernizálására. A magyar hatóságok minden szükséges támogatást megadnak a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Kutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért elnevezésu nemzeti operatív program végrehajtásához (a rendelkezésre álló teljes költségvetés több mint kétharmadát erre a programra szánják beleértve az Extreme Light Infrastructure (ELI) projekt fejlesztését is. Az innováció gazdasági hatása Az alábbi index az Innovatív Unió eredménytáblájának mutatói közül öt mutató figyelembe vételével kiszámított összesített index . 1 Source: DG Research and Innovation-Economic Analysis Unit (2013) Data: Innovation Union Scoreboard 2013, Eurostat Note:(1) Based on underlying data for 2009,2010 and 2011.0.527 0. 612 0. 543 0. 000 0. 100 0. 200 0. 300 0. 400 0. 500 0. 600 0. 700 Hungary EU Reference Group (CZ+IT+HU+SI+SK) Hungary-Index of economic impact of innovation (1 ) A fenti grafikon megmutatja, hogy Magyarországon az uniós átlagnál és a vizsgált referenciacsoport eredményénél kisebb az innováció gazdasági hatása. Különösen a szabadalmi bejelentések száma és a tudásintenzív szolgáltatások exportmutatói maradnak el az uniós átlagtól. Magyarországon az innovációs politika elsosorban kínálatorientált, és innovációs tevékenységekhez adott vissza nem térítendo támogatásokon alapul. Ez idáig a keresletorientált innovációs politikát a kormány még csak mint jövobeli lehetoséget vette számításba. Az Új Széchenyi Terv például a kereskedelmi hasznosítást megelozo közbeszerzést kiemelt prioritásként fogalmazza meg a jövore nézve. Az innovációs tevékenységre adott támogatások jellegüket tekintve dominánsan vissza nem térítendo támogatások. Azonban rendelkezésre állnak más eszközök is a nemzeti szakpolitikák kínálatában: kockázati toke, kedvezo hitelek, kezességvállalások, adókedvezmények. A keresletorientált innovációs politikát mint jövobeli lehetoséget a politikai döntéshozók is számításba veszik. Az Új Széchenyi Terv Tudomány-Innováció Programja a kereskedelmi hasznosítást megelozo közbeszerzést kiemelt prioritásként kezeli. A kockázatitoke-befektetések aránya a GDP-hez viszonyítva 2009 és 2010 között eroteljesen, 75%-kal csökkent (a legnagyobb visszaesés az EU-ban. 1 Az index összetétele tekintetében lásd a módszertani megjegyzést. 8 A kutatásban érintett köz-és magánszereplok közötti kapcsolat, valamint az innovációs tevékenységek terén a kulcsszereplok együttmuködése még gyenge. A többi országhoz képest alacsony az innovatív kis-és középvállalkozások aránya. A finanszírozáshoz való hozzájutás, és különösen a korai szakaszban történo finanszírozás lehetoségei korlátozottak. Ez a probléma szorosan kapcsolódik a magas innovációigényu társaságok finanszírozási szükségleteihez, ezeknek a társaságoknak ugyanis nagy nehézséget jelent forrásokat találni innovatív projektjeikhez. A találmányok kereskedelmi forgalomba hozatali aránya szintén alacsony. Az utóbbi két évtizedben jelentosen felgyorsult az üzleti K+F tevékenységek nemzetköziesedése néhány olyan új szereplo közelmúltbeli fellépésével amelyek révén új tendenciákat alakultak. Néhány magyar iparágban megnövekedett a kifelé irányuló K+F tevékenység. A fa-,papír-,nyomda-és kiadóiparban, valamint a nemfém ásványi termékek gyártásával foglalkozó iparágak jelentos mértékben nemzetközivé váltak. A feldolgozóipar modernizálása kutatás és technológia segítségével Az alábbi grafikon a különbözo feldolgozóipari ágazatokban bekövetkezo tudásszint-emelkedést mutatja be. A vízszintes tengelyen elfoglalt pozíció azt mutatja, hogy a vizsgált idoszakban hogyan változott az egyes iparágak részesedése a többletértékbol. A legtöbb buborék balra tolódott, amely azt az általános tendenciát tükrözi, hogy a teljes gazdaságot tekintve csökkent a feldolgozóipar részesedése. Az X tengely fölött találhatók azok az ágazatok amelyek kutatási intenzitása a vizsgált idoszakban nott. A buborék mérete (minden, grafikonon szereplo ágazatra vonatkozóan) azt jelenti, mekkora az adott ágazat részesedése a feldolgozóiparból (illetve a feldolgozóipar többletértékébol. A piros színnel jelölt ágazatok csúcstechnológiai és a közepes technológiaigényu ágazatok. Source: DG Research and Innovation-Economic Analysis unit Data: OECD Notes:(1) High-tech and Medium-High-tech sectors are shown in red.''Other transport equipment'includes High-tech, Medium-High-tech and Medium-Low-tech. 2)' Wood and cork (except furniture':'1999-2009;''Recycling':'2000-2004. Basic metals Chemicals & chemical products Coke, refined petroleum, nuclear fuel Construction Electrical machinery & apparatus Electricity, gas & water Fabricated metal products Food products, beverages & tobacco Machinery & equipment Medical, precision & optical instruments Motor vehicles Office, accounting & computing machinery Other manufacturing Other nonmetallic mineral products Other transport equipment Pulp, paper, publishing & printing Radio, TV & communication equipment Recycling Rubber & plastics Textiles Wood & cork (except furniture)- 20-15-10-505 10 15 20-15-10 -5 0 5 10 15 20 BERD intensity-average annual growth(%)%1995-2009 (2) Share of value added in total value added-average annual growth(%)1995-2009 (2) Hungary-Share of value added versus BERD intensity -average annual growth, 1995-2009 9 Bár Magyarországon a feldolgozóipar foleg alacsony képzettséget igénylo ágazatokra korlátozódik, megfigyelheto a csúcstechnológiai ágazatokban való szakosodás növekvo és ígéretes tendenciája is. 1995 óta csaknem minden csúcstechnológiai és közepes technológiaigényu ágazat, különösen a gépjármuipar , a villamos gépek és készülékek, valamint a rádió, televízió és hírközlési berendezések iparága növelte gazdasági súlyát és K+F-intenzitását. 2009-ben a vállalati szektor teljes gyártási K+Fráfordításának csaknem 13,1%-át tették ki a motorgépjármuvek ágazatában befektetett vállalati K+Fráfordítások (BERD). Versenyképesség a globális kereslet és piacok terén A tudásba való befektetés, a technológiaigényes klaszterek, az innováció és a feldolgozóipar fejlodése egy ország versenyképességének meghatározó tényezoi a globális exportpiacokon. A csúcstechnológiai és a közepes technológiaigényu termékek kereskedelmi mérleghez történo pozitív hozzájárulása az e termékek irányába történo szakosodás és a versenyképesség jele. Source: DG Research and Innovation-Economic Analysis unit Data: COMTRADE Notes:""Textile fibres & their wastes"refers only to the following 3-digits subdivisions: 266 and 267.""Organic chemicals"refers only to the following 3-digits subdivisions: 512 and 513.""Essential oils & resinoids; perfume materials"refers only to the following 3-digits subdivisions: 553 and 554.""Chemical materials & products"refers only to the following 3-digits subdivisions: 591,593, 597 and 598.""Iron & steel"refers only to the following 3-digits subdivisions: 671,672 and 679.""Metalworking machinery"refers only to the following 3-digits subdivisions: 731,733 and 737.3.5-3. 0-2. 5-2. 0-1. 5-1. 0-0. 5 0. 0 0. 5 1. 0 1. 5 2. 0 Change in the contribution to trade balance (in%points) Evolution of the contribution of high-tech and medium-tech products to the trade balance for Hungary between 2000 and 2011 A fenti grafikon azt mutatja, hogy a 2000 2011-es idoszakban több csúcstechnológiai és a közepes technológiaigényu iparág is jelentos mértékben növelte a kereskedelmi mérleghez történo hozzájárulását, különösen a távközlési ágazat, valamint a tudományos és ellenorzo muszerek és készülékek az általános és specializált ipari gépek és a közúti jármuvek ágazata. Ez világviszonylatban is jelentheti ezen ágazatok versenyképességének növekedését, növekvo gazdasági súlyukkal párhuzamosan (l. az elozo grafikont. Jelentos mértékben csökkent viszont az irodai gépek és automatikus adatfeldolgozó gépek iparágának hozzájárulása a kereskedelmi mérleghez. 2000 és 2006 között egyenletesen nott a teljes tényezotermelékenység Magyarországon, majd a gazdasági válság éveiben jelentosen visszaesett. Az Európa 2020 stratégia céljai felé tartó haladás szempontjából Magyarország vegyesen teljesít. A legtöbb teljesítménymutatót illetoen jó eredményei vannak, ilyen például K+F-intenzitás, a 30 34 év közötti, felsofokú végzettséggel rendelkezo lakosok százalékos aránya, a megújuló energiaforrások használatának aránya, és az üvegházhatású gázok kibocsátása. A szegénységgel fenyegetett lakosság aránya szintén kis mértékben csökkent (bár a gazdasági válság 2008-as kezdete óta negatív tendencia figyelheto meg. Enyhén esett a 10 foglalkoztatási ráta is, különösen a gazdasági válság óta. A legjobb helyezéseket azonban az alábbi területeken érte el Magyarország az EU-n belül: csúcstechnológiai és a közepes technológiaigényu áruk hozzájárulása a kereskedelmi mérleghez, piaci és vállalati innovációk értékesítése a forgalom százalékában, valamint engedélyekbol és szabadalmakból eredo , külföldrol származó jövedelmek a GDP százalékában. Ezek a teljesítménymutatók mutatják az innováció hozzájárulását a nemzetközi versenyképességhez. 11 Magyarország kulcsfontosságú teljesítménymutatói 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Average EU Rank HUNGARY annual average (2) within growth (1) EU(%)ENABLERS Investment in knowledge New doctoral graduates (ISCED 6) per thousand population aged 25-34 0. 50 0. 53 0. 64 0. 68 0. 56 0. 67 0. 63 0. 66 0. 71 0. 86 0. 82:5. 1 1. 69 21 Business enterprise expenditure on R&d (BERD) as%of GDP 0. 36 0 . 37 0. 36 0 34 0. 36 0. 41 0. 49 0. 49 0. 53 0. 67 0. 70 0 . 75:7. 0 1. 26 15 Public expenditure on R&d (GOVERD+HERD) as%of GDP 0. 40 0. 48 0. 58 0. 54 0, 48 (3) 0. 50 0. 50 0. 47 0. 46 0 . 48 0. 45 0. 43:1. 3 0. 74 21 Venture capital (4) as%of GDP 0. 06 0. 04 0. 02 0. 03 0. 12 0. 05 0. 04 0. 05 0. 03 0. 21 0. 05 0. 08:2. 2 0, 35 (5 ) 14 (5) S&t excellence and cooperation Composite indicator of research excellence:::28.8:::31.9::2. 0 47.9 14 Scientific publications within the 10%most cited scientific publications worldwide as%of total scientific publications of the country 4. 4 4. 1 4. 8 5. 1 5. 3 4. 9 5. 3 5. 5 4. 9:::1. 4 10.9 22 International scientific co-publications per million population 210 182 190 266 287 311 310 333 333 352 359 387:5. 7 300 20 Public -private scientific co-publications per million population:::22 23 25 31 31:8. 6 53 15 FIRM ACTIVITIES AND IMPACT Innovation contributing to international competitiveness PCT patent applications per billion GDP in current PPS€ 1. 7 1. 5 1. 4 1. 3 1. 4 1. 4 1. 3 1. 6 1. 4 1. 4 :::2. 1 3. 9 15 License and patent revenues from abroad as%of GDP:::0. 53 0. 76 0. 49 0. 67 0. 56 0. 65 0. 80 0. 74:4. 8 0. 58 7 Sales of new to market and new to firm innovations as%of turnover:::6. 7: 10.5: 16.4: 13.7::12.7 14.4 13 Knowledge-intensive services exports as%total service exports:::21.0 23.5 26.0 25.9 26.1 26.5::4. 8 45.1 18 Contribution of high-tech and medium-tech products to the trade balance as%of total exports plus imports of products 2. 25 1. 10 1. 56 2. 98 3. 62 4. 64 5. 74 4. 47 5. 20 6. 15 5. 85 5. 84:4, 20 (6) 3 Growth of total factor productivity (total economy)- 2000=100 100 102 105 107 111 113 115 113 113 106 106 107 105 5 (7) 103 14 Factors for structural change and addressing societal challenges Composite indicator of structural change 41.7:::46.2:::50.2::1. 9 48.7 11 Employment in knowledge-intensive activities (manufacturing and business services) as%of total employment aged 15-64:12. 8 12.3 12.8 13.0: 0. 7 13.6 16 SMES introducing product or process innovations as%of SMES:::17.6: 16.8: 16.8: 16.8::-0. 8 38.4 23 Environment-related technologies-patent applications to the EPO per billion GDP in current PPS€ 0. 08 0 . 04 0. 08 0. 05 0. 12 0. 08 0. 06 0. 19 0. 13:7. 5 0. 39 13 Health -related technologies-patent applications to the EPO per billion GDP in current PPS€ 0. 40 0. 27 0. 20 0. 27 0. 27 0. 29 0. 16 0. 27 0. 21:7. 6 0. 52 15 EUROPE 2020 OBJECTIVES FOR GROWTH, JOBS AND SOCIETAL CHALLENGES Employment rate of the population aged 20-64(%)61.2 61.3 61.4 62.4 62.1 62.2 62.6 62.6 61.9 60.5 60 4 60.7:-0. 1 68.6 26 R&d Intensity (GERD as%of GDP) 0. 81 0. 93 1. 00 0. 94 0, 88 (3) 0. 94 1. 01 0. 98 1. 00 1. 17 1. 17 1. 21:4. 6 2. 03 18 Greenhouse gas emissions-1990=100 79 81 79 82 81 82 80 78 75 69 70:9 (8 ) 85 7 (9) Share of renewable energy in gross final energy consumption(%:%4. 4 4. 5 5. 1 5. 9 6. 6 8. 1 8. 7::12.0 12.5 20 Share of population aged 30-34 who have completed successfully tertiary education(%)14.8 14.8 14.4 16,3 (10) 18.5 17.9 19.0 20.1 22.4 23.9 25.7 28.1: 7. 0 34.6 19 Share of population at risk of poverty or social exclusion(%:%32.1 31.4 29.4 28.2 29.6 29.9 31.0:-0. 6 24.2 23 23 (9) Source: DG Research and Innovation-Economic Analysis Unit Data: Eurostat, DG JRC-ISPRA, DG ECFIN, OECD, Science Metrix/Scopus (Elsevier), Innovation Union Scoreboard Notes:(1) Average annual growth refers to growth between the earliest available year and the latest available year for which compatible data are available over the period 2000-2012.2) EU average for the latest available year. 3) Break in series between 2004 and the previous years. Average annual growth refers to 2004-2011.4) Venture capital includes early-stage, expansion and replacement for the period 2000-2006 and includes seed, start-up, later-stage, growth, replacement, rescue/turnaround and buyout for the period 2007-2011.5) Venture capital: EU does not include EE, CY, LV, LT, MT, SI, SK, These Member States were included not in the EU ranking. 6) EU is weighted the average of the values for the Member States. 7) The value is the difference between 2012 and 2000.8) The value is the difference between 2010 and 2000. A negative value means lower emissions. 9) The values for this indicator were ranked from lowest to highest. 10) Break in series between 2003 and the previous years. Average annual growth refers to 2003-2011.11) Values in italics are estimated or provisional. A Tanács részérol 2012 júliusában elfogadott, országspecifikus kutatási és innovációs ajánlás: Az új innovációs stratégia vezessen be specifikus, célzott ösztönzo rendszereket az innovatív kkv-k támogatására. How to obtain eu pu blications Free publications: via EU Bookshop (http://bookshop. europa. eu; at the European commission's representations or delegations. You can obtain their contact details on the internet (http://ec. europa. eu) or by sending a fax to+352 2929 42758. Priced publications: via eu bookshop (http://bookshop. europa. eu). Priced subscriptions (e g. annual series of the Official Journal of the European union and reports of cases before the Court of Justice of the European union: via one of the sales agents of the Publications Office of the European union (http://publications. europa. eu/others/agents/index en. htm). European commission Research and Innovation performance in Hungary -Country profile Luxembourg: Publications Office of the European union 2013 23 pp. 21 × 29.7 cm ISBN 978-92-79-30852-9 doi: 10.2777/17975 KI-31-13-812-B2-N doi: 10.2777/17975 Research and Innovation policy

< Back - Next >